Az emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv.

Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.
Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja.

A szavak, hangok néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni. 
A beszédben az egymás mellett lévő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják vagy megváltoztatják az eredeti hangsort. A mássalhangzók egymásra hatásában a következő törvényszerűségek figyelhetőek meg:

A mondat a szöveg és beszéd egysége, kapcsolatot teremt a beszélő, a hallgató és a valóság között, a közlést egy teljes jelentésmozzanattal viszi tovább, kifejezi a beszélő nyelvi igényességét.

Az igék kapcsolata az igenevekkel

Az igék és a névszók közt átmenetet képeznek az igenevek. Igéből szóképzéssel alkotjuk őket.

A magyar nyelv fejlődésének üteme a XVII. század második felében lelassult, 1711 után csökkent a magyar művelődés központjainak hatóereje, az anyanyelv használata visszaszorult a közéletben, a közéletben, a tudományban, megnőtt a német, latin hatás.

A publicisztikai stílus a sajtó, az újságírás, a publicisztikai mûvek (hír, tudósítás, híradás, riport, interjú, gloszsza, tárca, karcolat, különféle rádiós és televíziós mûfajok stb.) tipikus nyelvhasználata.

A stílus eredeti jelentése: íróeszköz. 
Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja.

A beszédünkben szereplő szavakat alkotóelemeikre, szóelemekre, azaz morfémákra bonthatjuk. A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége.

1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert.

A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával.

A szöveg:
A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.
Szerepe: üzenet közvetítése.

Fogalma: A tudomány és az egyes szakterületek belső, illetve az adott terület határain túl nyúló kommunikációja

Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. Két tagolatlan tagmondat vagy egy tagolatlan és tagolt szerkezetű tagmondat között mindig szervetlen akapcsolat.